logo_left header_right
     
 BME NTI > Oktatás > Orvosi Fizika > OF Kutatás > Herein András_PhD

Herein András
Témavezető: Dr. Major Tibor, Dr. Pesznyák Csilla
Fizikai Tudományok Doktori Iskola, Orvosi Fizika
Végzettség: BME TTK Fizikus MSc, Orvosi Fizika szakirány (2012)
Munkahely: Országos Onkológai Intézet

 

 

Kutatási téma:

Képvezérelt brachyterápia optimalizált dóziseloszlásának kvantitatív vizsgálata

I-125 implantációt követően röntgenkészülékkel készített felvétel a sugárforrások helyzetének és számának ellenőrzésére
Végleges dózisterv relatív izodózisokkal. Piros a prosztata, sárga az urethra és barna a rektumkontúr.

 

Rövid leírása:

A brachyterápia (közel besugárzás) a sugárterápia egyik, a kezdetektől meglévő típusa. Ezen módszer esetén a sugárforrást közvetlen a daganatba vagy a daganat közelébe helyezik. Attól függően, hogy a sugárforrás a páciens testében marad-e, beszélhetünk állandó, ill. időleges brachyterápiáról. Az eljárás legfőbb előnye, hogy az ép szöveteket a sugárzástól a lehető legjobban megkíméli, ugyanis a sugárforrásoktól távolodva a dózis gradiens meredek, a sugárzás intenzitása fordított arányban áll a forrástól mért távolság négyzetével. Dózisteljesítmény alapján megkülönböztethetünk nagy (>12 Gy/h), közepes (12 Gy/h> és >2 Gy/h) és kis (2 Gy/h>) dózisteljesítményű brachyterápiát.

 

A metszetképalkotó eljárásokon (CT/MRI/UH/PET) alapuló képvezérelt sugárterápia (image guided radiotherapy, IGRT) ma már rutinszerű eljárásnak számít a daganatos betegek sugárterápiás kezelésében. A betegről nyert teljes háromdimenziós (3D-s) anatómiai információ, a céltérfogat és a védendő szervek pontos meghatározása lehetővé teszi a konformális sugárterápiát, melynek során a daganat terápiás dózissal történő besugárzása a környező ép szövetek és szervek minimális dózisterhelése mellett történik. Ennek feltétele, hogy a referencia dózisfelület kövesse a daganat térbeli alakját. Brachyterápiában a 3D-s képalkotás nyújtotta információkkal a katéterek/applikátorok térbeli rekonstrukciója is elvégezhető. A pontos dózis-kiszolgáltatás mellett ugyanakkor fontos szempont a dóziseloszlás homogenitása is, mert a nagy dózissal besugárzott térfogatokban késői mellékhatások (fibrózis, nekrózis) alakulhatnak ki. A besugárzási tervek kvantitatív értékelése és összehasonlítása dózis-térfogati paraméterekkel történik.

 

 

PhD munkám során alapvető, hogy a brachyterápiás besugárzási tervek dozimetriai elemzését el tudjam végezni. A vizsgálatok során az elérendő cél, hogy különböző daganat lokalizációknál eltérő dózisoptimalizálási módszereket alkalmazva meghatározzuk az ideális optimalizálási és dózis-térfogati paramétereket. Ezen belül feladatom annak elemzése, hogy a sugárforrások elhelyezése, orientációja és dozimetriai paraméterei milyen mértékben befolyásolják a dóziseloszlások konformitását és homogenitását. 

 

Továbbá, hogy a katéterek / sugárforrások térbeli rekonstrukciós pontossága milyen hatással van a dozimetriai elemzésre (ennek vizsgálata különböző képmodalitásoknál). Végül összehasonlító elemzésekkel annak vizsgálata, hogy milyen esetekben előnyösebb a brachyterápiás besugárzás a külső sugárterápiával szemben.