logo_left header_right
     
 BME NTI > Munkatársak > Dr. Csom Gyula > Önéletrajz

Önéletrajz 

            1932. november 8-án születtem Kisapátiban. 1952-ben érettségiztem a sümegi Kisfaludy Sándor Gimnáziumban. 1952-ben kezdtem el egyetemi tanulmányimat a BME Gépészmérnöki Karon. A gépészmérnöki oklevelet a hőerőgépész ágazaton — egy év betegség miatti kihagyás következtében — 1958. márciusában szereztem meg. Egyetemi éveim alatt ez évig demonstrátorként részt ettem az Ábrázoló Geometria Tanszék oktató munkájában és 4 évig dolgoztam középiskolai diákotthon nevelőjeként.

            1958-tól 1959. novemberig az ERŐTERV tervező mérnökeként Dr. Lévai András közvetlen irányítása mellett (aki akkor az ERŐTERV igazgatója és a BME Hőerőművek Tanszék vezetője volt) atomenergetikai témákkal foglalkoztam.

            1959-től 1967-ig a BME Hőerőművek Tanszék oktatója (tanársegéd, adjunktus) voltam. 1960-ban sikeresen abszolváltam az ELTE-n a fizikus szak. 4. évfolyamán. E tanulmányaimat nem folytattam a nagyon megnövekedett munkahelyi kötelezettségeim miatt, s egyébként is az utolsó két félév már nem adott volna szakmailag annyi újat számomra, amiért érdemes lett volna veszélyeztetni egyéb feladataim ellátását. Részt vettem a BME-n az atomenergetikai graduális és szakmérnöki képzés megtervezésében, megszervezésében, a képzés elindításában és folytatásában. Több tantárgy (reaktorelmélet, elméleti reaktortechnika, atomerőművek felépítése és berendezése, reaktortechnika, radioizotópok alkalmazása az energetikai méréstechnikában) anyagát dolgoztam ki egyedül vagy társaimmal közösen. Több egyetemi jegyzet társszerzője vagyok. 1962-től rektori megbízásból az építendő egyetemi atomreaktor egyetemi felelőse lehettem, részt vettem a reaktor tervezésében.

            1967.elején — diplomám megszerzése után nem egészen 9 évvel — megkeresett az ERŐTERV azzal a kéréssel, hogy az építendő első hazai atomerőművel kapcsolatos hazai tervezési bázis megteremtése érdekében vállaljam náluk annak a főosztálynak a megszervezését és vezetését, amely lehetővé teszi az ERŐTERV-re háruló tervezői feladatok ellátását a következő években, évtizedekben. A feladat nagysága nemzetgazdasági jelentősége nagyon csábított. Ezzel egyidőben azonban — Lévai András professzor javaslatára — a BME is felajánlotta a leendő egyetemi atomreaktor építésének, szervezetének, munkájának megszervezését, majd vezetését. Ez is vonzó feladat volt számomra, hiszen, az első teljes egészében hazai tervezésű és kivitelezésű atomreaktor felépítésének, üzembehelyezésének és oktatási-kutatási munkájának irányításáról volt szó. Nagy dilemma előtt álltam, s én végül is a BME megbizatását fogadtam el. Az ERŐTERV adta lehetőség azonban nagy mértéken elősegítette számomra, hogy a BME ajánlatát egy sor, a leendő szervezeti egységgel kapcsolatos feltétel mellett tudtam elfogadni, ami a későbbiekben jelentősen elősegítette az Intézet kidolgozott stratégia szerinti tevékenységét és fejlődését.

            1967. december 1-i hatállyal kineveztek az épülő egyetemi atomreaktor vezető főmérnökévé. Ebben a minőségemben 1967. és 1971. között az egyetem részéről irányítottam az atomreaktor építését, üzembe helyezését, oktatási-kutatási tevékenységének megtervezését, megszervezését és elindítását, együttműködve mindama hazai egyetemmel, amelyek az atomreaktort fel kívánták használni oktatási és kutatási munkájukban. A reaktort 1971. május 22-én tettük kritikussá és 1971. június 10-én avatta fel Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettes számos tudományos és politikai személyiség jelenlétében. A fenti feladatokat vezető főmérnöki minőségemben 1973-ig láttam el.

            1973-ban kineveztek az egyetemi atomreaktor köré szervezett Nukleáris Technikai Intézet (NTI) igazgatójának, mely beosztást 1993-ig láttam el. Alapító igazgatóként irányítottam az intézet oktatási és kutatási tevékenységét, benne az atomreaktor munkáját. 1977. és 1980. között — anélkül, hogy egyetlen félévet kihagytunk volna az oktatásban-kutatásban — elnyújtott műszaki fejlesztést hajtottunk végre az intézet saját tervei alapján, saját kivitelezésben, amelynek eredményeként az atomreaktor teljesítőképességét megtízszereztük (10 kW-ról 100 kW-ra emeltük). Oktatási-kutatási munkánk jelentősen kiterjedt és nemzetközivé vált. Jelentős szerepet vállaltunk a paksi atomerőművel kapcsolatos kutatási-fejlesztési munkákban, szakembereinek kiképzésében. Igen szorossá vált együttműködésünk a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (NAÜ-vel), számos 1-3 hónapos nemzetközi tanfolyamot szerveztünk felkérésére, sok külföldi szakembert fogadtunk NAÜ ösztöndíjasként. A hazai egyetemekkel folyamatosan igen széles körű volt (főleg oktatási) együttműködésünk. Kutatási munkánk — számos hazai és külföldi intézettel együttműködve — kiterjedt az atomenergia nem energetikai területeire is (régészeti, környezetvédelmi, orvosi stb. kutatásokra). Az Intézet felhasználását tekintve kezdettől fogva egyetemközi volt, ezért a Természet- és Társadalomtudományi Kar (TTTK) megalakulásáig végig a BME központi szervezeti egységeként, kezdetben közvetlenül a rektor, illetve átruházott jogkörben valamely más egyetemi vezető, majd a Központi Oktatási Egységek (KOE) vezetőjének felügyelete alatt dolgozott. 1987-től 1998-ig a TTTK, 1998-tól a mai napig a Természettudományi Kar (TTK) keretében tevékenykedik az Intézet.

            1973-ban megszereztem a kandidátusi, majd 1990-ben a műszaki tudomány doktora fokozatot. 1990-ben kineveztek egyetemi tanárnak. 1987-1990. között a TTK általános és tudományos dékánhelyettese, majd 1990. és 1998. között a TTK dékánja voltam. 1993-ban úgy döntöttem, hogy megválok az igazgatói beosztástól, hogy jobban tudjak koncentrálni a dékáni feladatok ellátására. Dékánságom alatt a Karon elindítottuk a mérnökfizikus, a műszaki menedzser, a magyar és angol nyelvű MBA képzést, a műszaki fordító és tolmács képzést, jelentősen kiszélesítettük a műszaki tanári és a mérnöktanári képzést, 1993-tól több szakon a doktor képzést. Teljesen átszerveztük a tanszéki, illetve az intézeti struktúrát, átalakítottuk a matematika, a fizika oktatást, jelentősen kiszélesítettük a társadalomtudományi és a gazdaságtudományi képzést a BME többi karán is. A karokon lévő matematika tanszékekből a TTTK-n megszerveztük a Matematika Intézetet, ami az oktatás megtartása mellett gyorsan Magyarország egyik legjelentősebb matematikai kutató bázisává vált. Jelentősen nőtt a Fizikai Intézet és a Nukleáris Technikai Intézet oktatási és kutatási potenciálja is. A Nyelvi Intézet országos nyelvvizsga központ lett. A TTTK olymértékben megerősödött, hogy aktuálissá vált szétválasztása két, szakmailag tisztább karra (Természettudományi Kar és Társadalom- és Gazdaságtudományi Kar). A szétválasztás — irányításommal — 1998-ban megtörtént.

            1998-tól 2002 december 31-ig egyetemit tanárként dolgoztam tovább a Nukleáris Technikai Intézetben. 2003. január 1-én — 70. életévem betöltése után — nyugdíjas lettem. Azóta professor emeritusként veszek részt az NTI oktatási és egyéb munkáiban. 2002 óta tagja vagyok az OVIT Zrt. Igazgatóságának.

            Egyetemi éveim alatt több egyetemi jegyzetet, tan- és szakkönyvet írtam egyedül, illetve társszerzőkkel. Munkámat számos szakmai kitüntetéssel ismerték el. Amíg erőm engedi, igyekszem mindent megtenni a hazai atomenergetikai oktatási, kutatási munka elősegítésében, s általában a hazai energetika és azon belül az atomenergetika hazai előremozdításában. Közben várom annak lehetőségét, hogy régen félretett hobbimat, a festészetet — ha csak amatőr szinten is — gyakorolhassam.

 

Fontosabb kitüntetések

 

            Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1971)

            Kiváló Munkáért Miniszteri Kitüntetés (1981)

            MTA Akadémiai Kiadó Nívódíja (1989)

            Kiváló feltaláló bronz fokozat (1989)

            Pro Juventute Universitatis kitüntetés (1998)

            Széchenyi-díj (1998)

            Az egyetemért, az oktatásért, a tudományokért kitüntetés          (2001)

            József Nádor Emlékérem (2002)

Szilárd Leó-díj (2003)

Wigner Jenő-díj (2004)

 

Közéleti tevékenység

 

1960-

1971-1979

1980-1987

1994-2003

1987-1999

1991-

1991-1997

2000-2006

2001-

1991-1994

1994-1997

1997-2000

2003-

2003-2004

2005-2006

MTESZ: Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület tagja

Országos Atomenergia Bizottság Nukleáris Biztonsági Szakbizottság tagja

Paksi Atomerőmű Engedélyezési és Átvételi Állami Indító Bizottság tagja

BME mérnökfizikus szak Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács elnöke

BME Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács tagja

TMB, ill. MTA Doktori Tanács Energetikai Szakbizottságának tagja

MTA Energetikai Bizottság tagja

MTA Energetikai Bizottság titkára

MTA Energetikai Bizottság elnöke

MTA közgyülési doktor képviselő

Magyar Nukleáris Társaság elnöke

European Nuclear Energy Society Steering Committee tagja

Magyar Nukleáris Társaság elnökségének tagja

Magyar Nukleáris Társaság Felügyelő Bizottságának elnöke

Magyar Nukleáris Társaság elnökségé-nek tagja

Gazdasági és közlekedési miniszter Tudományos Tanácsadó Testületének elnöke (a paksi atomerőműben 2003. áprilisban bekövetkezett üzemzavart követően) 

A “Magyarország energiapolitikája 2006-2030” című javaslat kidolgozására GKM által felkért független szakértői bizottság elnöke