A BME központi honlapja sütiket (cookies) alkalmaz. A webhely használatával Ön beleegyezik a sütik alkalmazásába.

Termohidraulika

Termohidraulika

A termohidraulika atomreaktorokban és az azokhoz kapcsolódó rendszerekben lejátszódó kapcsolt hő- és áramlástani folyamatok vizsgálatával foglalkozik. Az NTI-ben működő termohidraulika csoport többek között atomreaktorok és atomerőművek biztonsági elemzésével, üzemi és üzemzavari folyamatok számítógépes szimulációjával foglalkozik. Intenzív kutatások zajlanak a CFD (Computational Fluid Dynamics) technika nukleáris energetikai alkalmazása terén. A rendelkezésünkre álló mérési, kísérleti hátteret felhasználjuk az alkalmazott numerikus módszerek ellenőrzésére, validálására. Az intézetben dolgozó reaktorfizikusokkal együttműködve oktatási célú atomerőművi szimulációs programok fejlesztése is zajlik.

 

CFD alkalmazása a nukleáris energetikai kutatásokban

Kiserleti fuzios reaktor tricium
 Hőmérséklet-eloszlás az SCWR-FQT kísérleti üzemanyag-kazettában

A CFD (Computational Fluid Dynamics) áramlási és azzal kapcsoltan lejátszódó folyamatok (pl. hőtranszport) numerikus számításával foglalkozó tudományág. A nukleáris energetikában elsősorban atomerőművi üzemanyag-kazettákban, reaktortartályokban, különböző csővezetékekben és fúziós berendezésekben kialakuló háromdimenziós termohidraulikai folyamatok vizsgálatára alkalmazható az eljárás.

Sebessegeloszlas kiserleti gazhutesu
 Sebességeloszlás kísérleti gázhűtésű gyorsreaktor (ALLEGRO) üzemanyag-kazettájában

Segítségével részletesen megismerhetjük a berendezésekben kialakuló áramképet, nyomás- és hőmérséklet-eloszlást.

Az eredmények alapján megérthetjük a berendezésekben kialakuló folyamatokat, illetve a szimulációk segítséget nyújthatnak a tervezésben és a nukleáris rendszerek biztonságos üzemeltetésében.

Az NTI az ANSYS CFX és az OpenFOAM kódokat alkalmazza különböző fissziós és fúziós reaktorok berendezéseiben kialakuló termohidraulikai folyamatok vizsgálatára.

A kapcsolódó kutatási munkákban hallgatók is részt tudnak venni.

Homerseklet eloszlas az SCWR FQT
 Kísérleti fúziós reaktor (ITER) trícium szaporító kazettájának hőmérséklet-eloszlása

VVER 440 uzemanyag kazettaVVER 440 reaktortartalyban kialakulo aramlasVVER-440 reaktortartályban kialakuló áramlás         VVER-440 üzemanyag-kazetta fej részében kialakuló hőmérséklet-eloszlás

 

 

 

Biztonsági elemzések az APROS rendszerkóddal 

Modell APROS gyakorlathoz

Az NTI 2000 óta használja az APROS (Advanced PROcess Simulator) rendszerkódot az oktatásban és kutatásban. A finn Fortum vállalat és VTT kutatóintézet által közösen fejlesztett APROS kétfázisú, kapcsolt hőtechnikai-áramlástani-reaktorfizikai számításokra alkalmas egydimenziós közelítésben. Az atomerőművi üzemzavarok (pl. hűtőközeg vesztés) elemzéséhez kifejlesztett eszközt a hallgatók laboratóriumi gyakorlatok során ismerik meg. A téma iránt érdeklődők TDK, BSc és MSc kutatómunkaként oldanak meg modellezési feladatokat az APROS-sal. 

A választható témák köre széles: kísérleti berendezéseken végzett mérések szimulációja, erőművi üzemzavarok vizsgálata, a kódhoz kapcsolható, saját matematikai-fizikai modellek fejlesztése Fortran, C vagy SCL nyelvben.

Diszkretizácio soran alkalmazott nodusszam hatasa

Az Országos Atomenergia Hivatal, a jelenleg működő atomerőművi blokkokat üzemeltető MVM Paks Atomerőmű Zrt., valamint létesítés alatt álló új blokkokért felelős MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. is rendelkezik APROS licenszekkel, a velük közösen végzett kutatás-fejlesztési munkában hallgatóként is részt lehet venni.

 

 

 

 

 

 

APROS turbina modellA PMK2 kiserleti berendezes termohidraulikai modellje

 

PIV mérések a nukleáris kutatásokban

PIV mérések elve

PIV meres elvi osszealitasa
 PIV mérés elvi összeállítása [forrás: M. Raffel, C. Willert, S. Wereley, J. Kompenhans: Particle Image Velocimetry - A practical guide, Springer, Berlin, Germany, 2007]

A Particle Image Velocimetry (PIV, részecske-képen alapuló sebesség-meghatározás) egyre népszerűbb, korszerű méréstechnikai módszer. A PIV mérés elve azon alapul, hogy az áramló folyadék sebessége a közeghez adagolt, azzal együtt áramló kisméretű részecskék sebességéből meghatározható. Ehhez a folyadékéval nagyjából megegyező sűrűségű nyomjelző részecskékre van szükség. A gyakorlatban víz munkaközeg esetén néhány mikron átmérőjű poliamid/polisztirol szemcséket alkalmaznak.

A nyomjelző szemcsék sebességének meghatározása lézeres sebességméréssel történik. A mérés során egy nagyteljesítményű fényforrással (tipikusan impulzuslézerrel) rövid időre megvilágítjuk a vizsgált térrészt, és digitális kamerával rögzítjük a nyomjelző részecskéken szóródott fényt – gyakorlatilag lefényképezzük a szemcsék eloszlását; a lézert, mint nagyintenzitású fényforrást egy fényképezőgép vakujához hasonlóan alkalmazzuk. Amennyiben két, egymást követő lézer-felvillanás segítségével képpárt rögzítünk, statisztikai módszerrel meghatározható az egyes szemcsék pozíciója és elmozdulása a két kép rögzítése között eltelt idő alatt, így a megvilágított terület pillanatnyi sebességmezője meghatározható.

 

PIV meresi elrendezes
PIV mérési elrendezés (A zöld lézer fénye bevilágítja a vizsgált kísérleti modellt. Jobb oldalon a képrögzítő kamera)

A mérés elvi elrendezése a fenti ábrán látható. Nagy sebességű impulzus lézerként leggyakrabban két lézerfejből álló (duál) lézert alkalmazunk, így igen kicsire csökkenthető a két felvillanás közötti idő. (A felvillantások párban történnek, a két lézer közül az egyik mindig az első, a másik a második villantást végzi.) A két lézer fénysugarát optikai eszközök (tükrök, polarizátor, lencsék, prizmák, nyalábvezető kar) formálják egy nyalábba, majd irányítják a vizsgált térrészbe. A nyalábot hengeres lencse segítségével fénysíkká transzformáljuk, így egy síkot világíthatunk meg. A megvilágított áramlási síkot a síkre merőlegesen elhelyezett digitális kamerával rögzítjük a felvillanások pillanatában.

A mérési eljárással alapvető jelenségek vizsgálhatók egyszerű, vagy akár komplex geometriában, és a mérési eredmények numerikus szimulációs modellek validálására is felhasználhatók.

 

 

PIV mérések az oktatásban, kutatásban

Soolvadekos reaktorkoncepcio 1

Soolvadekos reaktorkoncepcio 3

Soolvadekos reaktorkoncepcio 2

Sóolvadékos reaktorkoncepció (MSFR – Molten Salt Fast Reactor) kísérleti és numerikus modellezése

A BME oktatoreaktor futoelempalcaja 1

A BME oktatoreaktor futoelempalcaja 2A BME oktatoreaktor futoelempalcaja 3 A BME Oktatóreaktor fűtőelempálcája körüli áramlás vizsgálata – elektromosan fűtött pálcamodell, PIV/LIF mérés

Aramlas vizsgalata

Áramlás vizsgálata négyzet keresztmetszetű csatornában

 

© Copyright 2008-2017 BME NTI