logo_left header_right
     
 BME NTI > Főoldal, hírek
2009.03.25. 15:13

A KFKI kutatóreaktor 50 éves évfordulójára.

Szerző: KissA

 2009. március 25., MTA
„50 éves a KFKI kutatóreaktor” ünnepi konferencia,
Dr. Aszódi Attila, BME NTI

 

A kutatóreaktor volt az első kritikus berendezés Magyarországon. 1959-es üzembe lépése indította el hazánkban a reaktorkutatásokat és eköré épült a nukleáris szakemberképzés is.

A kutatóreaktor indítása során érdekes jelenségeket tapasztaltak a szakemberek (a vártnál korábban következett be a reaktorzóna kritikussága), ami arra sarkallta a magyar fizikusokat és mérnököket, hogy széles körű reaktorfizikai kutatásokat indítsanak.

 

Így jött létre

  • az SR-1 kísérlet (EK-10 üzemanyagok felhasználásával)
  • a ZR-1 kísérlet az SR-1 zónájából, EK-10 pálcákkal
  • a ZR-2 kísérlet (a ZR-1 továbbfejlesztett, több méréssel ellátott változata)
  • a ZR-3 kísérlet (a VVR-M kazetták zéró reaktoros kísérletei)
  • a ZR-4 polietilén moderátoros kisreaktor
  • a ZR-5 zéró teljesítményű reaktorfizikai kísérlet EK-10 üzemanyagokból, a BME oktatóreaktor tervezett zónájának bemérésére,
  • majd a ZR-6 kísérletsorozat a VVER energetikai reaktorok üzemanyag rácsának bemérésére.

 

A paksi atomerőmű felépítéséről hozott döntés egyértelművé tette, hogy szükség van a nukleáris szakemberképzés kiszélesítésére, a nukleáris módszerek felsőoktatásba való bevezetésére, így Pál Lénárd, Lévai András, Gyimesi Zoltán és Szabó Ferenc hathatós közreműködésével megkezdődött a BME oktatóreaktor hazai tervezése, majd kivitelezése.

A BME oktatóreaktor működésbe lépésével a szakemberképzés területén a BME átvette a kutatóreaktor feladatainak egy részét, így részben mi magunk is örökösei vagyunk a kutatóreaktornak. A kutatóreaktor nagyon sok tudományos kérdésben iniciáló szerepet játszott, megépítése és működtetése nagyban szolgálta és szolgálja ma is Magyarország fejlődését.

Tanulságos, hogy a 60-as években milyen gyors és hatékony volt a hazai nukleáris tudás felépülése: alig 10 évvel a KFKI kutatóreaktor indulása után a magyar fizikusok és mérnökök, elsősorban a KFKI, az Erőterv és a Műegyetem szakemberei képesek voltak egy teljesen magyar fejlesztésű oktatóreaktort megtervezni és felépíteni. Hogy jó munkát végeztek, azt onnan is tudhatjuk, hogy az oktatóreaktor máig jól működik, 38 éve szolgálja a nukleáris szakemberképzést.

 

Ha a 60-as, 70-es évek Magyarországán a magyar szakemberek képesek voltak ilyen hatékony, nemzetközileg is elismert reaktorfizikai és reaktorbiztonsági kutatási programot végrehajtani, vajon a fejlett 21. században mi képesek vagyunk-e hasonló nagy ívű programokat megvalósítani?

A kutató- és oktatóreaktor mellett felnőtt új nemzedékek képesek-e egy új, ZR-7 kísérletet megtervezni, megépíteni és működtetni? Hiszen feladat lenne bőven: a 21. század első fele egyértelműen a 3. generációs reaktorok építéséről és a 4. generációs reaktorok, a nukleáris üzemanyagciklus berendezések kifejlesztéséről fog szólni. Értelme, haszna lenne gyorsreaktorokkal, gyorsítóval hajtott reaktorokkal és transzmutációval foglalkoznunk!

A 38 éves oktatóreaktor dolgozói és a BME nevében köszöntöm az 50 éves KFKI kutatóreaktort és dolgozóit!